Interjú egy üzletemberrel, aki bár élhetne bárhol a világban, mégis Budapesten telepedett le még a kommunizmus bukása előtt. Szerelmes a fővárosba, és folyton csak egy ötlet lebegett a szeme előtt, amit 7 év után meg is valósított. Elmondása alapján mi otthont és állampolgárságot adtunk neki, ő pedig szerintünk egy fantasztikus branddel gazdagította Magyarországot, ami kicsit sem hagyományos.

Utazzunk együtt Oussama izgalmas vízióinak világába…

1. Oussama, mesélj nekünk egy kicsit magadról! Itt születtél Magyarországon?

Nem, Kuvaitban születtem. Éltem Dubaiban régen, és tulajdonképpen még most is az otthonomnak nevezhetem Dubai-t. Kétlaki életet élek a családommal, magyar feleségemmel, gyermekeimmel.
Anno a Műszaki Egyetemen tanultam, eredeti végzettségem gépészmérnök. Az évek során azonban dolgoztam közgazdászként, a doktori vezetői tudásomat pedig Párizsban szereztem meg. Az eredeti szakmám, (amit én mindig kiemelek) menedzsment tanácsadó és tréner. A jelenleg 27 országban működő, Dubai székhelyű cégem is ezzel foglalkozik. Tulajdonképpen egy amerikai franchise rendszerben dolgozunk, már több mint 20 éve. A cégünk nemzetközi profilokat készít, én pedig mindezek mellett vezetői tréningeket is tartok.
A képzéseken megnézzük, hogy a résztvevőkben mekkora üzleti lehetőségek rejlenek,
milyen jövő áll előttük a jelenlegi kvalitásaikkal. Ezt a hivatást már több mint 25 éve csinálom töretlenül.

2. Ha ennyi helyen tanultál és éltél, valójában hogyan keveredtél kis hazánkba?

1989-ben Dubai-ban voltam a barátaimmal. Egyik alkalommal elkezdtünk arról beszélgetni, hogy ki hol tanul, én akkor éppen Olaszországban végeztem a tanulmányaimat.
A barátaim közül néhány említették, hogy Magyarországon tanulnak, de akkoriban fogalmam sem volt arról, hol van ez az ország pontosan. Egyáltalán nem hallottam Magyarországról, csakúgy, mint a barátaim többsége sem. Ez lehet, hogy rosszul hangzik, de 1989-ben ez volt a helyzet. Később, amikor ismét elindultam folytatni a tanulmányaimat, Olaszország előtt Magyarországot is útba ejtettem egy barátommal. Megérkeztem, és telefonáltam Dubai-ba az ismerősöknek, barátoknak, hogy én nem hagyom el Magyarországot, itt maradok. Azt mondanom sem kell, hogy mindenki hülyének nézett, nem értették, miért akarok egy kommunista országban maradni.
Tisztán emlékszem a mai napig, hogy akkoriban a Citadellán még ott volt a vörös csillag, mely jelképezte az ország kommunista mivoltát. Én pedig bámultam ezt a csillagot, és mondtam, hogy ez a csillag nem fog sokáig ott maradni. Nem tudom, ez az érzés honnan jött, de ezt éreztem.
Szóval 1989 óta itt vagyok, 1997-ig tanultam,- ez volt életem egyik legjobb időszaka. Én láttam Magyarországot a rendszerváltás előtt, közben és utána is. Nagyon sok mindent megéltem ezalatt az idő alatt. Előfordult olyan, hogy az egyik professzorom egy nap még engem tanított, másik nap pedig már szinte koldulnia kellett a mindennapi betevőért a Blaha Lujza téren, mert nem volt számára munka.

1994-ben kezdtem el dolgozni az American Chanbook Connors cégnél. Itt olyan programokat csináltunk, melyben arra tanítottuk a magyarokat, hogyan kell a kommunista piacról átlépni a világgazdaság piacára, és hogyan kell a kommunista gondolkodásmódot megváltoztatni egy világra nyitott gondolkodásra.
Nagyon szerencsés voltam, hogy ennél a cégnél tanácsadóként dolgoztam, ahol egy tanárom a szárnyai alá vett és megtanított ennek a szakmának minden rejtelmére. Ennek köszönhetően a céges programokat én is meg tudtam csinálni itthon, így tartottunk képzéseket többek között a Magyar Postának is. A közös munkák során számos tudásanyagot adtunk át a hallgatóknak: csapatépítői-, problémamegoldási ismereteket, csapatban való működési elveket és még számos hasonló dolgot, ami az üzleti szférában elengedhetetlen tudás.
Akkoriban kerültem kapcsolatba és több projektben dolgoztunk együtt Göncz Árpáddal és Demszky Gáborral. Cukorgyárak, juice gyárak projektjeit vittük, de itt nem álltunk meg,- a régi Ikarus buszokat ki akartuk vonni a forgalomból, és helyette újakat akartunk hozni.
Azért harcoltunk ezekben az években, hogy az országban magyar gyárakból származó, magyar termékek kerüljenek forgalomba…a magyar gazdaságot akartuk fellendíteni.
Hosszú munkával töltött évek után ismét kimentem Dubai-ba a családommal együtt és fontolóra vettem egy lehetőséget, ahol tréning vezető lettem volna. Úgy döntöttem, hogy haza akarok jönni, hiszen nekem Magyarország az otthonom. Ez 10 éve volt.

Oussama már 1989 óta itt él Magyarországon

3. Mit jelent számodra Budapest? Milyen érzéseket kelt benned ez a város?

Budapest nekem a leggyönyörűbb város a világon, egyszerűen imádom. Szeretem a művészetét, az embereket. Budapest annyira gyönyörű, és rengeteg lehetőség rejlik a városban.
Anno eldöntöttem, hogy itt fogok vállalkozni, hiszen ez az én otthonom, itt akarom építeni a jövőmet. A magyar emberek mindig meglepődnek azon, hogy beszélem a nyelvet. Több ezerszer sétáltam már a város utcáin, de mindig találok valamit, amit eddig még nem láttam. Gyakorlatilag 24 órában tudnék sétálni, számomra az egész város egy íz és illat, nem is tudom aktuálisan szavakba önteni.
Budapest egy gyönyörű szép érzés. Én „csak” szeretek itt lenni, habár volt választásom, bármelyik világvárosban élhettem volna. Az egyik otthonom Dubai, ahova sokan akarnak menni, én meg itt akarok lenni. Ez csak egy emberek közötti egyszerű különbség. Ennek az országnak van történelme, fejlett technológiája, művészete és azt vallom, ha nem voltál Budapesten, akkor nem voltál még sehol.
A fővárosnak egy „kötelező” utazási tervnek kellene lennie mindenki naptárjában.
Minden parknak lehet tudni a történelmét, láttam őket a kommunizmusban és utána is, ahogy ezek a helyek meg,- és átváltoztak. Az én véleményem az, hogy Magyarországon nem volt kommunista gondolkodás, pedig akkoriban jártam néhány kommunista országban, ez az ország más volt.
Egyetlen negatív dolgot tudnék említeni a sok-sok jó mellett: az emberek pesszimista hozzáállását. Én nem vagyok negatív, nem is gondolkodom pesszimista módon, így ehhez kicsit nehéz hozzászoknom.

4. Térjünk át a vállalkozásodra: Honnan jött a Mozata ötlete?

A Mozata egy hét éves projekt eredménye, egy hét éves ötlet és álom által vált valóra. Az egyik tréningem során körbe akartam sétálni a városban és rá akartam jönni arra, hogyan tudnának az emberek a legkönnyebben és a legjobban kapcsolódni egymáshoz.
Tudni akartam, hogyan lehetne megvalósítani, hogy az emberek jókat egyenek és beszélgetni, kapcsolódni tudjanak egymással, – politikamentesen, minden negatív dolgot elfelejtve. A sétám során látni akartam, hogyan teremtenek az emberek kapcsolatot az ételekkel és egymással is.

Emlékszem, hogy 1991-92’ környékén gyakran akartam venni crossiant, de itthon sehol sem találtam, ezért kintről fagyasztva hoztam be Dubai-ból, dobozokban. Hosszú keresgélés után végül a Marriott Hotelben találtam egyedül crossiant …
Nagyon untam akkoriban, hogy valójában minden helyen ugyanazokkal az ételekkel találkozom Budapesten. Ekkor döntöttem el, hogy behozom a libanoni konyhát ebbe az országba és megmutatom azt a lakosságnak: megvolt az új kihívásom.
Egy olyan helyet akartam létrehozni, ami nem mindennapi. A Mozata-val nem vagyunk sem kávézó, sem pékség,- mi egy olyan hely vagyunk, ahol lehet kommunikálni, ahol meg lehet osztani egymással az élményeket és persze az ételeket is. Itt együtt lehetnek az emberek és élvezhetik egymás társaságát, evés közben is.  A fejemben már megvolt a Mozata koncepciója és célja még jóval az előkészületek előtt. Roppant erős vízióm volt az étteremmel kapcsolatban.
A Mozata projektet és márkát nemzetközivé szeretnénk/szeretném tenni, mint egy erős, magyar brandet. A márka mögötti csapat magyar. Viszont szeretném, ha a víziómat világszinten is ismernék és élveznék.

Tulajdonképpen – mint megtudtam – a hely minősége miatt nagyon sok ember gondolta már azt, hogy a Mozata egy franchise része, mely külföldről jött be. Szinte sokkot kapnak, amikor elmondom, hogy mi egy magyar étterem vagyunk, magyar ötlet által megvalósítva.  A célunk az, hogy valójában meglepetést okozzunk a hozzánk betérőknek. A kihívásunk pedig most már az, hogy egy gasztronómiai szervezetet építsünk fel a Mozata-val az élen, miközben egészséget és minőséget biztosítunk.
Egy olyan közösséggé akarunk válni, akik például együtt dolgoznak jótékonysági szervezetekkel is.

A Mozata étterem Budapest szívében egy hétéves vízió végeredménye, ami máris egy elismerő minősítést kapott, egyedülálló módon Európában

A saját vízióm még három konkrét lépésből áll, melyek nem minden esetben pontosak, de a célokat már tudom:

Minden hónapban szeretnénk egy olyan rendezvényt szervezni, ahová be tudnak regisztrálni a vállalkozók és üzletemberek, és amikor itt megjelennek, az életvezetésről tudnak/tudunk velük beszélgetni. Fejleszthetik a vezetői képességeiket, tanulhatnak arról, hogyan kell kreatívan gondolkodni és hogyan tudnak projekt-terveket készíteni, problémákat megoldani. Segíteni akarjuk őket a jobb üzleti döntések meghozatalában, pozitív felfogás mellett. Ez egy kiemelt terv most, tulajdonképpen a startup tudását akarjuk az itt jelenlévő embereknek fejleszteni.

A második lépés: meg akarjuk csinálni a saját üzletünket, ahol magyarok beszélgethetnek üzletről és ötletekről, miközben van lehetőségük irodákban dolgozni ezek megvalósulásán. Ebben a környezetben tudnak majd fókuszálni az üzletükre és meg tudják csinálni a saját businessüket. Hozzá akarunk segíteni sok-sok embert a könnyebb kezdéshez, egy úgynevezett inkubátor-program keretein belül.

A harmadik része ennek a víziónak: egy olyan közösséget szeretnék építeni, ahol lehet beszélni a valóban titkos ötletekről, projektekről. Ezt a programot csak minden második évben indítanám el a jelenlegi elképzelések szerint, és a harmadik részt valójában nem is akarom publikálni a nagy nyilvánosság előtt.
Ennek az az oka, hogy egy-egy program, ötlet ha nem sikerül, akkor az elvenné a résztvevők bátorságát, erősebbé válna a kudarc élménye. Másrészt a világ folyton azt kérdezné: „oké, mi lesz a következő nagy projekted? Mit fogsz csinálni legközelebb?”
Plusz ez a saját csapatom, és egymás között szeretnénk megosztani ezeket az üzleteket, ez a jövő számunkra.

Nem szeretnénk egy tipikus alkalmazotti vonalat tovább vinni, mi a saját üzleteinket akarjuk megosztani. Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni, a programjainkba bárki tud csatlakozni egy jó ötlettel, hogy megvalósítsa azt, akár a Mozata példáját is látva maga előtt. Ez egy üzleti szervezet lesz majd, amelyben a tagok kulturális rendezvényeken is részt tudnak majd venni.
Segíteni akarom őket abban, hogy nemzetközi üzletemberekké váljanak, egy hidat akarok építeni a keleti és a nyugati világ között. Tulajdonképpen kultúrális cserét szeretnék Libanon és Magyarország között. A kultúrát és a minőségi értékeket szeretném a két nemzet között megosztani, hogy még pontosabb legyek.

Az utolsó lépésünk pedig az lesz, hogy kicsit visszakanyarodjak az ételekhez –   meg akarom változtatni a házhoz szállítási szokásokat és kultúrát Magyarországon.
Véleményem szerint a Vendégek megérdemlik a minőségi ételt és a normálisan működő kiszállítást is, tökéletes minőségben, versenyképes árakon. Szerintem a magyaroknak igenis el kellene várniuk a minőségi házhoz szállítást, bár a jelenlegi piacon az én meglátásaim szerint ezt senki nem tudja biztosítani. Amikor megmutatom neked a kristálypoharat, amit érdemelsz, akkor holnaptól te elvárod tőlem a kristálypoharat.
Ezt a folyamatot, szolgáltatást és kultúrát akarom megváltoztatni itthon és talán Európában is, ez a mi víziónk.
Mi vagyunk az első étterem Európában akik LEED arany hitelesítéssel rendelkeznek és mindössze három étteremnek van ezüst minősítése. Ezt én hatalmas dolognak és elismerésnek élem meg.

A Mozata az első európai étterem, amelyik LEED arany minősítéssel rendelkezik.

5. Tervezel a jövőben még újabb Mozata-kat nyitni?

Londonban, Dubai-ban és Dohában tervezek még Mozata projektet csinálni.
A Mozata teljes csapata büszke arra, hogy annak ellenére vittük véghez az álmot, hogy senki nem jósolt nekünk egyetlen napot sem. Mindenki azt kérdezte tőlem, (természetesen teljesen hülyének nézve) hogy ezt a business-t miért pont ebben az országban akarom csinálni? Nem értették, miért akarom idehozni az összes pénzem, mondták, hogy elvesztettem az eszem. De én azt mondtam önmagamnak: „látnod kell a potenciált az országban, látnod kell, hogyan fog a terved megvalósulni, és látnod kell azt a biztonságot, ami itt van.”
Tudtam, hogy Európa közepén vagyok, szabad vagyok és azt csinálok, amit csak akarok. Budapest benne van Európa TOP10 legromantikusabb városában. Ha romantikus helyet keresel, akkor ezt a várost látnod kell, bár ezt az információt szerintem sok magyar sem tudja. Ha japán vagy amerikai emberekkel beszélsz, ők valójában pont ezért imádják a várost. Terveznek ide esküvőket és legalább 5 barátom jön ide évente Dubai-ból, hogy megnézzék a Dunát. Vallom, hogy Budapest egy gyémánt, egy rejtett kincs, bár nem mindenki tudja ezt a gyémántot értékelni, és ez a nehéz benne.
Én sosem a nehézségeket láttam meg, mindig csak a várost és a vele járó érzéseket. Egyébként pedig sehol nincs tökéletes hely a világon.

Mindenkinek vannak problémái,- nekem is, de ha akarok, tudok hatni a problémáimra.

6. Jó hallani, hogy ennyire szereted a fővárost. Minden egyes mondatnál csillog a szemed.

100 %-ig szeretem Budapestet! Ez a város otthont, üzletet, állampolgárságot adott nekem, egy szó mint száz, nincsenek problémáim. Szeretem látni, ha más magyar állampolgároknak is ugyanilyen érzelmeik vannak a várossal, országunkkal kapcsolatban. Tudod, manapság rengetegen kivándorolnak külföldre, mert azt gondolják, hogy 200 euróval többet fognak keresni, és ez őrület. Több hitelt csinálnak maguknak és a hazai lehetőségeket elvesztik. Én harcolni akarok az ellen, hogy az emberek elköltözzenek innen. Hiszen ezeknek az embereknek itt van a családja, magyar állampolgárok, itt nőttek fel ők is. Remélem képesek leszünk változást hozni ebben a kérdésben.

7. Hogyan zajlott az álmod megvalósítása? Biztosak vagyunk benne, hogy nem volt könnyű ideáig eljutni…

Mindenki nagyon büszke mindenkire, aki részt vett ebben a projektben. A kivitelezőkre, a tervezőkre, az A.MeCoD csapatára és még reggelig tudnám sorolni mennyi mindenkire vagyunk büszkék. Tulajdonképpen egy öreg házból húztuk fel a mostani végeredményt, és mára már arany minősítéssel rendelkezünk. Ez a projekt azt is megmutatja számomra, hogy mennyire erősen hittünk magunkban.

Sok cég beszél arról, hogy a munkakörnyezete nem szép, nem jó, de itt a Mozata-ban a helyzet az, hogy minden a miénk, hiszen mindent mi csináltunk.
A gáz, a légkondi, a sütők, a konyhában az eszközök, a gépek és minden egyes berendezés, valamint megoldás környezetbarát.
100 %-ban tiszta levegő van az étteremben, és ha lemegyünk a konyhába, ott sincs pára vagy kellemetlen ételszag, ugyanaz a jó és tiszta levegő van ott is.

8. Hogyan zajlott az A.MeCoD-al közös munka? A csapat könnyen vette az esetleges akadályokat?

Én már az A.MeCoD előtt is együtt akartam dolgozni az Andrással, és ez össze is jött…
András egy ember, egy nagybetűs EMBER. Ez az első dolog számomra. Érdeklődő, tud hallgatni és nem trükközött soha semmit a szerződésünkkel.
Ő velem tartott az utam során, nem volt soha ideges, nem mondott soha olyat semmire, hogy nem akarom. Mindegy, hogy hányszor kérdeztem és milyen témában, mindig mindenre válaszolt. Amikor ő menni akart, én azt mondtam, hogy megyek veled.
Mi így „költöztünk” az A.MeCoD-hoz. Ez a cég valójában nekem egyet jelent Andrással.
András fogékony és szakmailag profi, a csapat türelmes, ráadásul magas színvonalat képviselnek.
Joggal kérdezheted, hogy miért van szükségem magas minőségre?
Mert a Mozata nem egy tradicionális projekt volt. András megoldásokat keresett és tudta, hogy a hagyományos kivitelezések és ötletek ebben a szervezetben nem fognak működni. Ő nagyon jól dolgozik más kontraktorokkal, blama nélkül tudott minden csapataggal együttműködni.
Bár szerencsés is voltam, mert minden csapattag részese akart lenni ennek a víziónak, mivel ez nem egy szimpla, hétköznapi projekt volt. Az egész csapat tudta, hogy képesek leszünk rá, ezért nagyon büszke vagyok a magyarokra, hiszen miénk az első arany minősítéssel rendelkező étterem Európában.

Oussama mindig is hitt a Mozata-val kapcsolatos vízióiban

A Mozata partnerei három évet adtak erre a projektre, holott általában 6 hónap alatt fel lehet építeni egy „szimpla” éttermet.
Nekünk amiatt volt nehezebb dolgunk, hogy a kiváló minőségből nem akartunk soha engedni, és a konyhai megoldásokat is nagyon sokszor át kellett beszélni, meg kellett tárgyalni, hiszen az épület adottságai miatt jelentős kihívást kaptunk ezen a téren.

Picit visszatérve az Andrással közös munkámra….
Az én mentalistásomban először tisztelek valakit emberként, aztán jöhet az üzlet és András az én szememben egy igazi ember.
Ezt a tiszteletet másoktól is elvárom, ha valakitől nem kapom meg, abból biztosan nem lesz hosszútávú üzlet. Amióta Andrással ismerjük egymást, mi nem kötöttünk mással szerződést. És valójában fogalmam sincs, mikor szerződtünk… (nevet) Mi úgy működünk, hogy beszélünk egymással, megígérünk valamit, aztán azt egyszerűen megcsináljuk.
Ezt a megbízhatóságot nem tudod megvenni pénzért, nem lehet kifizetni. Én tudom, hogy András is tudja ezt, és tudom, hogy tiszteli ezt a kapcsolatot közöttünk.
A mai világban nem könnyű már bizalmat fektetni valakibe, de ez az idő elég volt arra, hogy nekünk egymással szemben 100 %-os legyen a bizalom.

Az épület adottságai miatt az étterem kialakításának munkálatai komoly szaktudást igényeltek, a konyha megtervezésétől kezdve a belső tér megálmodásáig

9. Volt olyan pont a megvalósítás során, amikor úgy tűnt, el fog szakadni a cérna?

Sokszor fordult az elő,  hogy amikor már azt gondoltuk, végeztünk egy adott folyamattal, még csak akkor jött az igazi probléma. Kicsit olyannak tűnt néha, hogy ez a vízió egy végtelen történet lesz. (nevet) De erre csak azt tudom tapasztalatból mondani, hogy mindig a szemed előtt kell tartani a víziót a nagy almával. Ha ez nincs előtted, akkor nem tudod kontrollálni az épp aktuális projekted. Ezért kell hinni a víziódban, és így semmi sem állíthat majd meg. Sosem gondoltam, hogy ez könnyű lesz. El tudtam képzelni a jövőt, láttam, hogy mennek a dolgok, sosem gondoltam, hogy különleges lennék, csak közel voltam a lehetetlenhez.
Mindenki azt mondta, hogy ez a projekt nem lesz meg, de az én szemem előtt más lebegett. Hittem az emberekben magam körül. Számítottam a problémákra, de tudtam, hogy csak tartanom kell az irányt és mennem kell előre. Ha mi nem bíztunk volna egymásban a csapattal, nem tudtunk volna célba érni- de megcsináltuk, és én erre végtelenül, töretlenül büszke vagyok.

Néha Oussama számára a Mozata- projekt egy végtelen történetnek tűnt, de sosem adta fel az álmát…

10. Biztosak vagyunk benne, hogy még számos nagy terv lapul a tarsolyodban. Mi a következő?

A Mozata projektet egy cégcsoporttá szeretném tenni. A fent említett városokban, ahol éttermeket nyitunk még, szeretnék komplett Mozata butik szállodákat, spa részlegeket és farmot is. Legkésőbb két éven belül már szeretnék termelni ezeken a farmokon.
Azt akarom a vendégek tányérjára tenni, amit mi magunk termelünk meg. Az üzletben is azt árulnánk, amiért mi magunk dolgoztunk meg. Ezt a projektet már szeretném publikálni a világ felé.

Olyan helyet akarok teremteni, ahol az emberek szeretnek együtt dolgozni, jól érzik magukat.
Ezt a víziót pedig meg is fogjuk valósítani. Magyar világmárkává szeretnénk tenni a Mozata-t. Nem csak egy „egyszerű” étteremként, hanem értékeket és élményeket teremtve az embereknek.

11. Erre a kérdésre nagyon kíváncsiak vagyunk: a magyarok ismerik a libanoni konyhát?

A fiatalok ismerik, hiszen ők sokat utaznak, így nyitottak az új ízekre. A libanoni konyha nagyon egészséges, nem hizlal, sokkal egészségesebb, mint a magyar – ennek ellenére az országban kevesen ismerik. Jövőre azonban már lesz egy csapatunk, akik tanítani fogják a vendégeket a libanoni konyha titkaira. Ezt ingyen fogjuk csinálni, hiszen a célom az, hogy minél többen megismerjék a gasztronómiánkat. és megtanuljanak néhány libanoni ételt is elkészíteni.

12. Mesélj picit magadról, a családodról! Hogy állsz a magyar ételekkel?

Nos, a kedvencem a gulyás leves. Tudom, sokan ezt mondják, és kicsit elcsépeltnek hangzik, de akkor is ez a favoritom. Bár hozzá kell tenni, az olajos és zsíros ételeket nem kedvelem túlzottan, nem ehhez vagyok szokva. A feleségem otthon azonban elég sok kultúra ételeit el tudja készíteni. Gyakran eszünk olasz, thai, magyar és libanoni ételeket, de a sor gyakorlatilag végtelen. Mi egy nemzetközi család vagyunk, három gyermekkel, három nyelvet beszélve. Szeretjük mixelni a nyelveket és az ételeket is.

Burokban élnek, kóser étkezést folytatnak, szigorú vallási előírásoknak felelnek meg, mégis olyan nyitott gondolkodással tekintenek a világra, amit sokan nem is gondolnak…
Deutsch Péter Rabbival beszélgettünk népe vezetéséről, a zsidó konyháról, előítéletekről és arról, milyen az élet itt, Budapesten.

Kezdjük egy olyan eseménnyel, mely nemrég ért véget, mégis óriási figyelmet kapott a magyar médiában. Mesélj nekünk a Maccabi-ról, kérlek!

A július illetve az augusztus eleje valóban erről szólt. Az online portálokon szinte naponta lehetett belefutni a Maccabi-ról szóló hírekbe, de azt talán kevesen tudják, hogy mi is ez az esemény pontosan. A Maccabi egy zsidó Olimpia, amit először a nagy gazdasági világválság idején rendeztek meg Izraelben, tehát nagyon régi múltra tekint vissza. Napjainkban már Izraelben és más európai országokban is megtartják. Anno én is versenyeztem, amikor még nem rabbiként éltem a mindennapjaimat és nem volt ennyi feladatom.
Napjainkra Európa elfogadta azt, hogy a zsidósággal foglalkozni kell, lehet és ez egyáltalán nem ciki. Hosszú út vezetett ideáig, de a Maccabi a múlt, jelenben történő helyrehozásának szimbóluma is. Számomra, és a legtöbb zsidó számára a Maccabi-nak fontos üzenete van. Megrendezték már Magyarországon kívül például Berlinben is, és számos olyan országban, ahol a zsidósággal sok-sok szörnyűség történt. Nagyon értékelendő, hogy ennyi ország nyitott a Holokauszt tragédiájának helyrehozására, a múlt „eltemetésére” és egy békés világ megteremtésére. Az országok erre rengeteg pénzt és energiát áldoznak, hogy egy ilyen zsidó Olimpia létrejöhessen.

A Maccabi üzenete: mi zsidók pont olyanok vagyunk mint ti. Bennünket sok esetben tartanak különcnek, pedig nem vagyunk azok. Ugyanúgy sportolunk, ugyanúgy étkezünk, élünk, mint bárki más, csak más vallási kötelezettségeik vannak, melyeket mai napig tiszteletben tartunk.

Kép forrása: www.maccabi.hu

Mit jelent az a szó, hogy Maccabi?

A helyes használata valójában a Maccabia lenne. Voltak ugye a makkabeusok: Júda Makkabi (történelmi személy) volt annak a csatának a főszereplője, melyben a zsidó sereg legyőzte a szír-görög seregeket. Maga a szó jelentése: a harcos, a hadvezér.
A makkabeusok pedig harcosok voltak. Szoktuk ezt a szót a hétköznapokban is használni. Amikor valaki harcos, küzdő természetű, azt mondjuk rá, hogy igazi makkabi.

Mit lehet tudni az Olimpiáról számok, tények, adatok tekintetében?

A zsidó Olimpia híre szerencsére gyorsan terjedt az országban, és rengeteg embert hozott ide.
Több mint 3000 sportoló érkezett Magyaroszágra, mely rekordszám volt idén. Több budapesti helyszínen rendezték meg a versenyeket a legkülönfélébb sportágakban.
Itt, ezen az eseményen nem a legprofibb sportolók vannak, de még így is kiemelkedő eredményeket érnek el.  Nálunk valóban nem csak az eredmények számítanak, hanem önmagában már a részvétel is nagyon nagy elismerést hoz magával. Az emberek a mi kultúránkban felnéznek ezekre a sportolókra, hiszen rengeteget készülnek az eseményre. A vízilabdacsapat remek eredményeket ért idén is: Legutóbb a Budapesti Zsidó Hitközöség vezetője, Mester Tamás is részt vett az Maccabia-n, a vízilabda-szakosztállyal. – Ők nyerték meg anno a versenyt.
Négyévente rendezik meg ezt az eseményt. Én például focizom/fociztam a Maccabia-n, mert imádom ezt a sportágat. Idén azonban nem tudtam sajnos részt venni a versenyeken, mert a kóser étkeztetésért az Olimpia alatt én feleltem. Tehát az, hogy naponta 3000 ember kapott enni kóser étkezést szerint, az az én felelősségem volt végrehajtani a remek csapatommal. A konyhán mellesleg azokkal a gépekkel dolgoztunk, amiket az A.MeCoD csapata biztosított nekünk a budapesti zsidó konyhára.

Az volt a szereped az Olimpia ideje alatt, hogy annak a 3000 embernek enni adj? Ez nem kis felelősség.

Igen, napi háromszor, minden egyes nap. Mondok egy példát, hogy kicsit jobban lásd a számokat. Napi 14.000 darab süteményt szolgáltunk fel, húsból több tonnát. Erre nagyon fel kellett készülni.
Az, hogy a Maccabi-ra kóser húst vagy szalámit tudjunk biztosítani, nagy munkát és sok előkészületet igényelt. Az Andrisék például hoztak olyan gépet, amivel tudtunk könnyedén szalámit szeletelni. A gép nélkül nagy bajban lettünk volna.
3000 embernek készítettünk szendvicset, 5 szelet szalámival. Az 15.000 szalámit jelentett és ez csak a szalámi….. Elkezdték kézzel felvágni, de nagyon lassan haladtak és kb csak 12 óra múlva lettek volna készen.  A gyorsszeletelővel, amit az A.MeCod csapata hozott, 2 óra alatt végeztünk.
Hűtőkapacitás… brutális kapacitásra volt szükségünk a nyári melegben történő megfelelő tároláshoz. Olyan mennyiségű ételeket kellett elhelyezni a hűtőkben, amit szintén csak professzionális eszközök segítségével lehetett megoldani. Az A.MeCoD sokat segített nekünk a Maccabi ideje alatt.

A gépek, amiket említettél, mentek vissza az A.MeCoD-hoz vagy maradtak nálatok az Olimpia után is?

Mi ezeket a gépeket tudjuk az Olimpia után is használni, mert van egy kóser éttermünk a hetedik kerületben, ahol napi 1000-1500 adagot főzünk meg és készítünk el. Mondjuk az nem mindegy, hogy egy nap alatt 1000 adag, vagy 10 napon keresztül 3000. Ugye érzed a különbséget? Nagyon komoly meló volt ez.

A Mazsihisz Szeretetkórház konyhatechnológiai berendezéseit az A.MeCoD csapata szállította és telepítette.

Szerinted a magyarok mennyire nyitottak a zsidóságra? Mennyire el,-és befogadóak veletek szemben?

Az én véleményen az, hogy a magyar társadalom nem mindenki felé nyitott maximálisan, de a zsidóság felé igen. Nagyon fontos: Magyarországon a zsidók biztonságban tudnak élni. Ez az igazság. Rabbiként több európai országban is megfordultam már, de kijelenthetem, hogy országunkban nyugodtan kipában tudok végigmenni az utcán, minden félelem vagy rossz érzés nélkül. Nagyon ritkán „szólnak be”.  Akkor is általában annyit kérdeznek, hogy: „mi van zsidó?” Erre a válaszom: „Igen, az vagyok. És? ☺”
Az Olimpián is olyan biztonsági intézkedések vannak, ami fantasztikus. A zsidók itthon jól és nyugodt körülmények között tudnak élni. Bár azt hozzá kell tennem, hogy szerintem a mai társadalom már úgymond elfogadóbb, mint néhány évvel ezelőtt. Manapság nagyon szigorúan tiltva van az antiszemitizmus terjesztése, ez is sokat segít abban, hogy nyugodt környezetben élhetünk. Azért kellenek az ilyen események, mint például a Maccabi, hogy az emberek még nyitottabbá váljanak irányunkba és a kultúránk felé. Ezeken kívül pedig a gazdaságnak is jót tes, hiszen a kb. 3000 sportolóval együtt Budapestre érkeztek a családtagok, barátok is. Szállodákban laktak, éttermekbe látogattak,- tehát a magyar GDP növekedéséhez hozzájárultak.

Ha jól olvastam, a zsidó Olimpiára nem csak zsidó sportolók jelentkezhetnek. Ezt jól tudom? Javíts ki kérlek, ha tévedek.

Elvileg csak zsidók jelentkezhetnek. A regisztráció során megkérdezik, hogy te zsidó származású vagy-e, de valójában nem néznek utána. Inkább azt mondom, hogy a helyes válasz az, hogy valamilyen szinten a zsidó közösségen belül kell, hogy mozogj ahhoz, hogy részt vehess az Olimpián. Tudnod kell, hogy a zsidóság anyai ágon öröklődik, nem pedig apai ágon. Ha valakinek a mamája zsidó, de a papája nem, ő attól még egy zsidó ember.

Ezzel az információval megleptél.  Miért? Miért van az, hogy a zsidóság anyai ágon öröklődik?

Régen ez nem így volt. Ha az apa zsidó volt, akkor a gyermek is az volt, de a logika más hozzáállást kívánt. Miért? Mert az anya a biztos pont. Sajnos a mai világban egy gyermek édesapja nem mindig az, akiről tudunk. Viszont az anya mindig biztos pont és adat. Ma már vannak DNS-vizsgálatok és minden hiper modern technika rendelkezésünkre áll az igazság kiderítéséhez, de régen ez nem volt ilyen könnyű. Így a rabbik hoztak egy döntést, hogy az édesanyák részéről válik az el, hogy egy gyermek zsidó vagy sem. A zsidóságon belül is megkülönböztetünk három törzset: kohanita, levita és izraelita. Én magam izraelita vagyok. Régen volt 12 törzs a zsidóságon belül, ma ez redukálódott háromra. Érdekes, de például az, hogy ki melyik törzsbe tartozik, azt apai oldalról nézzük. Ha valakinek a mamája zsidó, a papája pedig kohén, akkor Te kohén vagy. De ha valaki alapból zsidó, viszont a mamájának a papája kohanita volt, akkor a gyermeked nem kohén. Nem a lány apját kell nézni, hanem a férjed törzsi származását, tehát az apáét. Az apai ágat nézzük a törzsi hovatartozás meghatározásánál, mindig.
A kohanitáknál sok tiltás van egyébként, így ebbe a törzsbe tartozni sok tiltással és lemondással jár. Egy kohanita nem vehet el például egy metéltet vagy egy elvált embert, egy temetőbe sem mehet ki bármelyik részre. A papok törzse a kohaniták törzse, így még ma is sok-sok szigorú szabály vonatkozik rájuk. Hiába nincs ma már szentély, ezek a szigorú szabályok még ma is vonatkoznak rájuk. Magyaroszágon onnan tudod, hogy kik a kohénok, hogy a vezetéknevüket figyeled. Az országban a „k” betűvel kezdődő vezetéknevek mint például a “Kerekes” zsidó származásra enged következtetni. Anno magyarosították a neveket a háború idején, mert féltek az emberek. A magyar társadalom akkoriban nem volt befogadó. Így ahhoz, hogy kaphass egy jó állást a kommunizmusban, magyarosított névvel volt esélyed, zsidóval nem. Ma már azonban sokan visszaveszik a zsidó vezetéknevüket.

Te már itt születtél Magyaroszágon?

Igen, én már itt születtem, itt nevelkedtem.

Amire nagyon kíváncsi vagyok, és szerintem még sokan rajtam kívül. Mi a helyzet a magyar kultúrával? Vannak szokások, hagyományok, melyeket átvesztek, vagy zsidóként ez nem megengedett?

Erre azt tudom válaszként mondani, hogy a zsidóság azért tudott ennyi éven, évszázadon keresztül bárhol a világban fennmaradni, mert mindig alkalmazkodott. Ez persze hozta magával sajnos az asszimiláció jelenségét. A zsidók azért tudnak parlamenti képviselővé, híres üzletemberré vagy elismert orvossá (és még sorolhatnék számos szakmát) válni, mert felvették, felveszik a magyar szokásokat. (De ez igaz bármelyik országra, ahol élnek.) Ilyen volt itthon Weiss Manfréd is, akire méltán vagyunk nagyon büszkék. Érdemes az ő életútjának utánanézni picit. Én mindig azt mondom: egy magyar zsidó vagyok. Nekem fontos a magyar nyelv, nagyon szeretem Budapestet, az ételeinket. Annyi a különbség, hogy mi ezt kóser konyhán készítjük el: egy pörkölt, egy gulyásleves vagy halászlé ugyanúgy az életünk része, csak ezeknek az elkészítése más. Nem tudok különbséget tenni, hogy én most zsidó vagyok vagy magyar. Én egy magyar zsidó ember vagyok. Ez nagyon fontos.

Mi a feladata egy rabbinak?

Magyarországon jelenleg kb 100.000 zsidó él. A helyzet az, hogy sajnos nagyon kevés rabbi van az országban. A Mazsihiszen belül dolgozik 13 rabbi, mi képviseljük a magyar zsidóság 90%-át. Ha belegondolsz, ennyi emberre ez nagyon kevés, rengeteg teendőnk van.
Vannak örömteli dolgok: esküvőket csinálunk, bar-micvókat, melyeken a 13 éves fiúgyermekeket ünnepeljük. Tulajdonképpen ez a kor keleti mértékkel mérve megfelel a férfinemnél a teljes pubertás korának, ekkor válik a zsidó ifjú magán- és vallásjogilag is nagykorúvá, és mi ezt megünnepeljük. Ha ezt az eseményt meglátná egy magyar család, nem hinne a szemének. Mindig nagy ünnepséget csapunk, így sokszor nem tudják elképzelni, ha ez a „buli” ekkora, milyen lesz vajon az esküvő.
Ezeken kívül eleget kell tennünk a különböző kulturális felkéréseknek, ha vannak, főként az állam felé. Például ha a magyar honvédségen belül történik valami, akkor ott is rendelkezésre áll egy rabbi, aki képviseli a zsidóságot. Minden rabbi felelős egy-egy területért. Van rabbi aki az elítéltekért felel. Sajnos a temetéseket is intézni kell, ez nem  kellemes dolog, de a búcsúztatás is az élet része.
Az oktatásért is felelünk. Én gimnazista gyerekeket oktatok judaisztikára. Ebből már lehet érettségizni és sokan is jönnek, mert “jófejek” vagyunk. Ezen kívül még ugye foglalkozom a kóser étkeztetéssel. Kóser húst és sok alapanyagokat nem tudsz venni ma a nagy bevásárlóközpontokban, így nekünk kell előállítani, de erről picit később.

Deutsch Péter imádja munkája minden pillanatát

Még mielőtt rátérnénk a kóser konyha titkaira, fel kell tennem egy kérdést.  Jól gondolom, hogy a zsidóság egyfajta burokban él? Az emberek fejében talán még mindig ez a kép él. Picit megközelíthetetlenek vagytok, misztikusak. Mesélj kérlek erről.

Igen, jól gondolod. Mi szeretünk együtt lenni, a saját kis világunkban, egyfajta burokban. De talán van ebben egy kis irigység is. Ma már nem is antiszemitizmus van, hanem sokszor összemossák Izraelt a zsidósággal. Ezért van az, hogy ma már Izrael-ellenesség van. Ha bármi történik Izraelben, akkor rögtön az van, hogy: „Jaj már megint a zsidók.” De ez nem fedi a valóságot, nem minden zsidó cionista. Ez azt jelenti, hogy nem minden zsidó gondolja azt, hogy neki Izraelben kell(ene) élnie. A legtöbb magyar zsidó nem cionista, hiszen nem gondolják úgy, hogy nekik ott kellene élniük. Nem szabad összemosni a zsidóságot Izraellel. Mi például bojkottáljuk az izraeli termékeket. Számos híres ember is mondott már le koncertet Izraelben vagy most volt az Eurovíziós Dalfesztivál botránya, amit nem akartak Izraelben megtartani. Ennek ellenére mégis megrendezték, és a sztárfellépő maga Madonna volt. Őt is meg akarták kérni, hogy ne vállalja, de Madonna ennek ellenére nagyon szereti a zsidóságot, így koncertezett ott. Ő maga nem zsidó, de tiszteli, becsüli a népünket.

Kicsit komolyabb kérdés. Mi a helyzet a házassággal? Ti házasodhattok magyar emberrel?

Először válasszuk külön: van ugye a nemzetiséged és van a kultúrád. Házasodhatunk természetesen magyar nőkkel és férfiakkal, de vannak bizonyos szabályok. Ha például egy zsidó férfi megismer egy magyar lányt, aki nem zsidó, ez azért probléma, de létezik megoldás. Mi a legtöbb vallással ellentétben nem vagyunk térítő vallás, tehát nem mondjuk azt, hogy igen, gyere, legyél zsidó. Mi inkább lebeszéljük az embereket róla, mert rengeteg feladattal és kötelességgel jár.
De mégis vannak akik vállalják, főleg ha szerelmesek …
Ha a lány esetét vesszük, akkor kb 1 év, mire betérhet közénk: Zsinagógába kell járnia és nagyon sokat kell tanulnia. Van egy úgynevezett vizsga, amikor három rabbi előtt számot kell adni a tudásodról, illetve pár vitás kérdést meg kell beszélni, de egyébként maga a folyamat ennyi.
Ha ezen átesik valaki, utána már közénk tartozik.
Nagyon sokan térnek be a zsidó vallásba, meglepődnél mennyien. Legtöbb esetben ugye a szerelem a kiváltó ok. Aki betér hozzánk, az egyenértékű lesz velünk. Ez nagyon fontos. Ez egy Tórai döntés, hiszen nekünk az tanították: „szeresd az idegent, mert idegen voltál Egyiptomban.” Az évszázadok során mi is folyton vándoroltunk, mi magunk is idegenek voltunk Egyiptomban, amikor rabszolgák voltunk, így idegenként éltünk sok-sok helyen. Ezért nekünk el kell fogadnunk, ha valaki kívülről jön. Ha Te például a férjed által betérsz közénk, egyenértékű leszel a rabbival. Nincs különbség … bár azt hozzá kell tenni, hogy a fiúknak nagyon fontos, hogy a választottjuk betérjen, hiszen a gyermek csak így lesz zsidó. Fordított esetben ez nem mindig valósul meg.

Álmomban nem gondoltam volna, hogy a zsidó vallás ennyire nyitott.

Ezen mindenki meglepődik, szerintem nagyon jó zsidónak lenni.

De mi a helyzet az ünnepekkel?  Ha magyar-zsidó fél házasodik, akkor hogyan döntitek el, hogy melyik ünnepet tarjátok?

Beszéljünk a leghíresebbről, a Karácsony-Hanukah kérdésről. Meg fogsz lepődni, de a legtöbb zsidó családban van Karácsony és van Hanukah is. Mind a kettőt megtartják. A zsidók asszimilálódtak. Ha a partner ugye nem zsidó volt eredetileg, hanem „csak” azzá vált, akkor sokszor áll fenn az a helyzet, hogy a zsidó nő/férfi nem akarja kihagyni a magyarok legfontosabb ünnepét, a karácsonyt, és a partner kultúráját, nemzetiségét is tiszteletben tartja, ezért van mindkét ünnep megtartva. Vannak olyan családok is, ahol például a gyerekek döntenek. Megmutatják nekik mindkét ünnepet, és majd ők eldöntik, melyiket akarják választani. Ezért mondom mindig azt, hogy mi nagyon nyitottak, mondhatni rugalmasak vagyunk. Magyarországon voltak az ortodox zsidók is, de őket a háború alatt elhurcolták. Az ország főként keleti régiójában éltek, még a Holokauszt előtt. Budapesten anno életben maradt a zsidóság nagy része, mert a fővárost hagyták utoljára a mészárlás listáján, a vidékieket ölték meg azonnal. A budapesti zsidóságot a Dunába lőtték. A Holokauszt áldozatainak a száma 6 millió fő, ebből 600.000 magyar zsidó volt. Ma már zsidó élet vidéken nagyon nincsen, de régen ez nem így volt. Gyulától kezdve Szegedig mindenhol éltek zsidók…

Mi az a három dolog, ami miatt nagyon szeretsz zsidóként élni?

Hu, ez picit nehéz kérdés…

1. Ha baj van, mi nagyon össze tudunk fogni, ez óriási előnyünk. Túlélésben nagyon erősek vagyunk.
2. Nagyon jó megélni a Sabbáth-ot. Ugye ez nálunk a szombat: Isten 6 nap alatt teremtette a világot, a 7. napon megpihent. Ezért mi is azt mondjuk, hogy a 7. nap egy pihenőnap. Ez péntek estétől szombatig tart, ez 25 óra. Nagyon leegyszerűsítve ez nekünk a feltöltődésről és a családról szó. Ilyenkor együtt vagyunk, elmegyünk a zsinagógába, jókat eszünk-iszunk. Szombatonként nem használunk elektronikus eszközöket, kikapcsoljuk a mobilokat. Egy nap csak a családról, a barátokról szól. Lehet olvasni, tanulni, enni, feltöltődni, kikapcsolni. Aki erre rászokik, az utána sokkal jobban tudja értékelni a Sábát-ot és a családdal töltött időt.
3. Maga Izrael. Van egy ország, amiről tudjuk, hogy a miénk. Bármikor kimehetünk, és ezt a tudatot nagyon szeretem, bár ott élni nem tudnék. Nagyon pörgős maga az ország, rengeteg nemzetiségű zsidó él kint, amit én annyira nem szeretek. Magyarországon minden nyugisabb, itt számomra jobb az élet.

Izraelben mindig egy jó úticél, zsidóként és turistaként is. A Siratófal fantasztikus, a spiritualitás elképesztő. Már akkor érzed, amikor leszáll a repülő.

Beszéljünk picit az étkezésről. Mit kell tudni a ti konyhátokról?

A legfontosabb szabály amit érdemes tudni: a húst és a tejet nem lehet keverni, ez Tórai (Öszövetség) tiltás: “Ne főzd a gödölyét anyja tejében.”
Ebből arra következtettünk, hogy ezt a kettőt külön kell választani. Egyesek szerint ennek egészségügyi, mások szerint vallási okai vannak- de végülis mindegy, ez így alakult.
Van egy éttermünk a hetedik kerületben, ami mindenki számára elérhető. Ott hús nem kerülhet be a konyhába: az egy vegetáriánus és tejes étterem. Nálunk nincs olyan, hogy egy étteremben eszel mondjuk egy rántott húst sült krumplival és madártejet második fogásként. Ez teljességgel kizárt. Illetve csak akkor fordulhat ez elő, ha szójatejből van a madártej.

Az igaz, hogy nálatok egy csepp vér sem lehet a húsokban amit megesztek?

Hát, ez egy pici túlzás. Arra figyelünk oda, hogy amikor a hús már le van vágva és meg van tisztítva, akkor a tisztítási folyamat során kivéreztetjük a húst amennyire csak lehetséges. A mi kultúránkban vérfogyasztási tilalom van, ez egy bibliai parancsolat. Más kultúrákban lehet, például a magyaroknál is.

Az ételeiteket nehéz elkészíteni? Körülményes?

Tisztázzuk először a “kóser” fogalmát. Jelentése: jó, tiszta, finom. A lényeg az, hogy minden alapanyagnak kósernek kell lennie.  Magyarországon az alapanyagokat nehéz beszerezni, amerikában vagy Izraelben nem, ezekben az országokban viszonylag könnyű kóser étkezést folytatni. Az összes gyártó odafigyel, hogy kóser készítményeik, alapanyagaik is legyenek. Nem érné meg nekik nem gondolni ránk, hiszen csak Amerikában hat millió zsidó él, közel annyi mint Izraelben.
Például a Heinz multinacionális cég is gyárt nekünk, ha pl. Amerikában nem lenne kóser jelzéssel ellátva a termékük, máris elveszítettek volna hatmillió vásárlót.
Van a kóser certifikáció illetve a “halal” (“halal”: muszlim étkezési szabályok). A kóser jelzés mindig erősebb, mint a “halal”. Nekünk zsidóknak a halal nem elég szigorú, az arabok azonban tudnak a kóser étkezést szerint étkezni: ami kóser, az mind “halal”
Vegyünk például egy szalámit. Ha halal certifikációval van ellátva, nekünk nem jó, de ha a szalámi kóser, az arabok beilleszthetik az étkezésükbe.

Ha ennyi mindenre oda kell figyelni, honnan tudjátok itthon beszerezni az alapanyagokat?

Szerencsére egyre több gyártó van már Európában és Magyarországon is, de még mindig sok alapanyag érkezik Angliából, Németországból, mivel a legtöbb zsidó Angliában, Németországban és Franciaországban él.
Mára már készítettünk egy listát, így ha mondjuk bemegyünk egy nagy hipermarketbe, akkor tudjuk, mit vehetünk meg és mit nem. A zöldségek és a gyümölcsök kóserek, ez könnyű. A halakat, melyeknek pikkelyük és uszonyuk van, ehetjük. Ponty, lazac, tonhalak rendben vannak. Tejtermékek esetében van könnyítés, például egy vajat nyugodtan megvehetünk.
A kóser étkezés szerintem annyira nem körülményes, főleg ha egyszer rászoksz, a lényeg az, hogy nem kevered a húst a tejjel.
Külön lábosaink, mosogató szivacsaink vannak. Szoktam mondani, hogy a HACCP nálunk már több ezer éve működik ☺: nem fa, hanem fém asztalaink vannak, mert több ezer éve ez a szokás.

A zsidók esznek édességet? Szeretitek?

A legtöbb zsidó nagy édesség fanatikus. Egy dologra kell ügyelni, a zselatinból készült sütemények, torták nem jöhetnek szóba. A leghíresebb zsidó sütemény: a flódni., javaslom kóstoljátok meg.

Szerinted mi a kóser étkezés legnagyobb előnye?

Szerintem az, hogy mi mindig tudjuk, hogy mibe mi van, az allergéneket mi nagyon régóta feltüntetjük. A zsidók között is sok a laktózérzékeny. Ez nálunk is népbetegség, akár csak nálatok. A zsidóknál nem lehet olyan étel egy étteremben, aminél ne lenne feltüntetve, hogy mi van benne, és azok az alapanyag honnan származik. Mondjuk egy tonhalnál tudjuk azt, (egy konzervnél például), hogy honnan származik, hol halászták ki. Ezt a rabbi minden esetben tudja. A legérdekesebb: Coca-Cola. A Coca-Cola termékek kóserek. A zsidók imádják a Cola-t. A híres termék receptjét kb. 4 ember tudja a világon, ebből az egyik egy rabbi. A világ egyik legnagyobb cége is kell, hogy gondoljon ránk, hiszen széles piaci réteget veszíteni el, ha nem lenne kóser a kóla. Az már más kérdés, hogy egészséges-e.
Vagy itt van a zsír: régen például mindig zsírral főztek, mert sokkal egészségesebb mint az olajok.
Mi imádjuk a libát, a libamájat. De a kacsahúst sem vetjük meg: nálunk a húsok egészséges állatoktól származnak, nem fecskendezünk beléjük semmit azért, hogy nagyobbak, vizesebbek legyenek. Ez nálunk tilos.

Az éttermetekben, a Kosher Deliben lehet vásárolni vagy az csak étterem?

Lehet. Fenn étterem van, lenn pedig maga a bolt. A vásárlás lehetőségéhez anno még én ragaszkodtam. Minden hónapban érkezik egy metsző (Sakter), aki a rituális vágást megcsinálja. Így nagyon sokan vásárolnak olyanok is a Deli-ben, akik nem zsidók. Az ételek, alapanyagok minden esetben frissek, talán ezért is szeretik annyira, annyian. ☺ Egyetlen apró gond van: a kóser húsokkal a nőknek otthon picit több „gondjuk” van. Előfordulhat, hogy nem olyan szépen van megtisztítva a hús, mint mondjuk normál esetben: körülbelül nettó 5 percet kell otthon rászánni, hogy előkészítsük a nyers húst.
A kóser termékek 100%-a kóser húsból készülnek, a szalámik, virslik, amit csak el tudsz képzelni.

Míg a piacon kapható virslik többségében inkább jobb, ha nem tudják az emberek, hogy mi van. Ha tudnák, valószínűleg sosem nyúlnának többé hozzá.
A zsidóságban és Izraelben is óriási divat lett a vegánság és a vegetáriánus életmód. Mondhatni ezek már mozgalmakká váltak. Én ezekkel nem feltétlenül értek, egyet, de ez mindenkinek a magánügye. Nálunk a vallási előírások szerint hétköznaponként lehetsz vegetáriánus, de egy héten egyszer, lehetőleg Sábát-kor enni kell húst.  Szerintem húsra szüksége van a szervezetnek.

A Kosher Deli étterem és bolt a 7. kerületben található meg

Nagyon sok cikkben lehet olvasni a kóser étkezés pozitív hatásairól. Szerinted ez minek köszönhető?

Szerintem most divat lett a kóser étkezés. Sólet, falafel… ezek ma nagyon felkapott ételek.
A sóletet mi mindig szombatonként fogyasztjuk. Bár nem egy könnyű étel, viszont nem egészségtelen és nagyon laktató.
Egyre több embernek van igénye a tiszta, tudatos táplálkozásra, talán ezért is annyira népszerű most a kóser konyha. Képzeld, Izraelben például van egy kóser McDonald’s is. Izraelben minden kell. Mondjuk az ízekre kíváncsi lennék, hogy mennyire tükrözik a „mekis” valóságot.

A Kosher Deliről már beszéltünk, de azt még nem említetted, hogyan találtatok egymásra az A.MeCoD csapatával?

Andris több kóser konyha megtervezésében, kialakításában részt vett, volt tapasztalata. Könnyebb volt vele dolgozni, hiszen ismeri már a kultúránkat, vallási előírásainkat és tudja a kóser konyha szabályait. Számomra azonban ami a legfontosabb az Andrisékkal való közös munkában: a megbízhatóság.
Ha ők megígérnek valamit, akkor azt tartják is, pontosan, hiba nélkül.

A Kosher Deli-t A-tól Z-ig az A.MeCoD csapata tervezte és építette. Először csak éttermet akartunk, de az én ötletem alapján lett egy bolt is. Szeretik az emberek. Kóser éttermet csak a zsidó negyedben érdemes nyitni, olyan helyen, amit ismernek a zsidók és népszerű a köreinkben.

A jövőbeli célok között biztosan szerepel egy húsos étterem nyitása, aminek kialakítása, tervezése és berendezése során is számítunk az A.MeCoD-ra!