Burokban élnek, kóser étkezést folytatnak, szigorú vallási előírásoknak felelnek meg, mégis olyan nyitott gondolkodással tekintenek a világra, amit sokan nem is gondolnak…
Deutsch Péter Rabbival beszélgettünk népe vezetéséről, a zsidó konyháról, előítéletekről és arról, milyen az élet itt, Budapesten.

Kezdjük egy olyan eseménnyel, mely nemrég ért véget, mégis óriási figyelmet kapott a magyar médiában. Mesélj nekünk a Maccabi-ról, kérlek!

A július illetve az augusztus eleje valóban erről szólt. Az online portálokon szinte naponta lehetett belefutni a Maccabi-ról szóló hírekbe, de azt talán kevesen tudják, hogy mi is ez az esemény pontosan. A Maccabi egy zsidó Olimpia, amit először a nagy gazdasági világválság idején rendeztek meg Izraelben, tehát nagyon régi múltra tekint vissza. Napjainkban már Izraelben és más európai országokban is megtartják. Anno én is versenyeztem, amikor még nem rabbiként éltem a mindennapjaimat és nem volt ennyi feladatom.
Napjainkra Európa elfogadta azt, hogy a zsidósággal foglalkozni kell, lehet és ez egyáltalán nem ciki. Hosszú út vezetett ideáig, de a Maccabi a múlt, jelenben történő helyrehozásának szimbóluma is. Számomra, és a legtöbb zsidó számára a Maccabi-nak fontos üzenete van. Megrendezték már Magyarországon kívül például Berlinben is, és számos olyan országban, ahol a zsidósággal sok-sok szörnyűség történt. Nagyon értékelendő, hogy ennyi ország nyitott a Holokauszt tragédiájának helyrehozására, a múlt „eltemetésére” és egy békés világ megteremtésére. Az országok erre rengeteg pénzt és energiát áldoznak, hogy egy ilyen zsidó Olimpia létrejöhessen.

A Maccabi üzenete: mi zsidók pont olyanok vagyunk mint ti. Bennünket sok esetben tartanak különcnek, pedig nem vagyunk azok. Ugyanúgy sportolunk, ugyanúgy étkezünk, élünk, mint bárki más, csak más vallási kötelezettségeik vannak, melyeket mai napig tiszteletben tartunk.

Kép forrása: www.maccabi.hu

Mit jelent az a szó, hogy Maccabi?

A helyes használata valójában a Maccabia lenne. Voltak ugye a makkabeusok: Júda Makkabi (történelmi személy) volt annak a csatának a főszereplője, melyben a zsidó sereg legyőzte a szír-görög seregeket. Maga a szó jelentése: a harcos, a hadvezér.
A makkabeusok pedig harcosok voltak. Szoktuk ezt a szót a hétköznapokban is használni. Amikor valaki harcos, küzdő természetű, azt mondjuk rá, hogy igazi makkabi.

Mit lehet tudni az Olimpiáról számok, tények, adatok tekintetében?

A zsidó Olimpia híre szerencsére gyorsan terjedt az országban, és rengeteg embert hozott ide.
Több mint 3000 sportoló érkezett Magyaroszágra, mely rekordszám volt idén. Több budapesti helyszínen rendezték meg a versenyeket a legkülönfélébb sportágakban.
Itt, ezen az eseményen nem a legprofibb sportolók vannak, de még így is kiemelkedő eredményeket érnek el.  Nálunk valóban nem csak az eredmények számítanak, hanem önmagában már a részvétel is nagyon nagy elismerést hoz magával. Az emberek a mi kultúránkban felnéznek ezekre a sportolókra, hiszen rengeteget készülnek az eseményre. A vízilabdacsapat remek eredményeket ért idén is: Legutóbb a Budapesti Zsidó Hitközöség vezetője, Mester Tamás is részt vett az Maccabia-n, a vízilabda-szakosztállyal. – Ők nyerték meg anno a versenyt.
Négyévente rendezik meg ezt az eseményt. Én például focizom/fociztam a Maccabia-n, mert imádom ezt a sportágat. Idén azonban nem tudtam sajnos részt venni a versenyeken, mert a kóser étkeztetésért az Olimpia alatt én feleltem. Tehát az, hogy naponta 3000 ember kapott enni kóser étkezést szerint, az az én felelősségem volt végrehajtani a remek csapatommal. A konyhán mellesleg azokkal a gépekkel dolgoztunk, amiket az A.MeCoD csapata biztosított nekünk a budapesti zsidó konyhára.

Az volt a szereped az Olimpia ideje alatt, hogy annak a 3000 embernek enni adj? Ez nem kis felelősség.

Igen, napi háromszor, minden egyes nap. Mondok egy példát, hogy kicsit jobban lásd a számokat. Napi 14.000 darab süteményt szolgáltunk fel, húsból több tonnát. Erre nagyon fel kellett készülni.
Az, hogy a Maccabi-ra kóser húst vagy szalámit tudjunk biztosítani, nagy munkát és sok előkészületet igényelt. Az Andrisék például hoztak olyan gépet, amivel tudtunk könnyedén szalámit szeletelni. A gép nélkül nagy bajban lettünk volna.
3000 embernek készítettünk szendvicset, 5 szelet szalámival. Az 15.000 szalámit jelentett és ez csak a szalámi….. Elkezdték kézzel felvágni, de nagyon lassan haladtak és kb csak 12 óra múlva lettek volna készen.  A gyorsszeletelővel, amit az A.MeCod csapata hozott, 2 óra alatt végeztünk.
Hűtőkapacitás… brutális kapacitásra volt szükségünk a nyári melegben történő megfelelő tároláshoz. Olyan mennyiségű ételeket kellett elhelyezni a hűtőkben, amit szintén csak professzionális eszközök segítségével lehetett megoldani. Az A.MeCoD sokat segített nekünk a Maccabi ideje alatt.

A gépek, amiket említettél, mentek vissza az A.MeCoD-hoz vagy maradtak nálatok az Olimpia után is?

Mi ezeket a gépeket tudjuk az Olimpia után is használni, mert van egy kóser éttermünk a hetedik kerületben, ahol napi 1000-1500 adagot főzünk meg és készítünk el. Mondjuk az nem mindegy, hogy egy nap alatt 1000 adag, vagy 10 napon keresztül 3000. Ugye érzed a különbséget? Nagyon komoly meló volt ez.

A Mazsihisz Szeretetkórház konyhatechnológiai berendezéseit az A.MeCoD csapata szállította és telepítette. 

Szerinted a magyarok mennyire nyitottak a zsidóságra? Mennyire el,-és befogadóak veletek szemben?

Az én véleményen az, hogy a magyar társadalom nem mindenki felé nyitott maximálisan, de a zsidóság felé igen. Nagyon fontos: Magyarországon a zsidók biztonságban tudnak élni. Ez az igazság. Rabbiként több európai országban is megfordultam már, de kijelenthetem, hogy országunkban nyugodtan kipában tudok végigmenni az utcán, minden félelem vagy rossz érzés nélkül. Nagyon ritkán „szólnak be”.  Akkor is általában annyit kérdeznek, hogy: „mi van zsidó?” Erre a válaszom: „Igen, az vagyok. És? ☺”
Az Olimpián is olyan biztonsági intézkedések vannak, ami fantasztikus. A zsidók itthon jól és nyugodt körülmények között tudnak élni. Bár azt hozzá kell tennem, hogy szerintem a mai társadalom már úgymond elfogadóbb, mint néhány évvel ezelőtt. Manapság nagyon szigorúan tiltva van az antiszemitizmus terjesztése, ez is sokat segít abban, hogy nyugodt környezetben élhetünk. Azért kellenek az ilyen események, mint például a Maccabi, hogy az emberek még nyitottabbá váljanak irányunkba és a kultúránk felé. Ezeken kívül pedig a gazdaságnak is jót tes, hiszen a kb. 3000 sportolóval együtt Budapestre érkeztek a családtagok, barátok is. Szállodákban laktak, éttermekbe látogattak,- tehát a magyar GDP növekedéséhez hozzájárultak.

Ha jól olvastam, a zsidó Olimpiára nem csak zsidó sportolók jelentkezhetnek. Ezt jól tudom? Javíts ki kérlek, ha tévedek.

Elvileg csak zsidók jelentkezhetnek. A regisztráció során megkérdezik, hogy te zsidó származású vagy-e, de valójában nem néznek utána. Inkább azt mondom, hogy a helyes válasz az, hogy valamilyen szinten a zsidó közösségen belül kell, hogy mozogj ahhoz, hogy részt vehess az Olimpián. Tudnod kell, hogy a zsidóság anyai ágon öröklődik, nem pedig apai ágon. Ha valakinek a mamája zsidó, de a papája nem, ő attól még egy zsidó ember.

Ezzel az információval megleptél.  Miért? Miért van az, hogy a zsidóság anyai ágon öröklődik?

Régen ez nem így volt. Ha az apa zsidó volt, akkor a gyermek is az volt, de a logika más hozzáállást kívánt. Miért? Mert az anya a biztos pont. Sajnos a mai világban egy gyermek édesapja nem mindig az, akiről tudunk. Viszont az anya mindig biztos pont és adat. Ma már vannak DNS-vizsgálatok és minden hiper modern technika rendelkezésünkre áll az igazság kiderítéséhez, de régen ez nem volt ilyen könnyű. Így a rabbik hoztak egy döntést, hogy az édesanyák részéről válik az el, hogy egy gyermek zsidó vagy sem. A zsidóságon belül is megkülönböztetünk három törzset: kohanita, levita és izraelita. Én magam izraelita vagyok. Régen volt 12 törzs a zsidóságon belül, ma ez redukálódott háromra. Érdekes, de például az, hogy ki melyik törzsbe tartozik, azt apai oldalról nézzük. Ha valakinek a mamája zsidó, a papája pedig kohén, akkor Te kohén vagy. De ha valaki alapból zsidó, viszont a mamájának a papája kohanita volt, akkor a gyermeked nem kohén. Nem a lány apját kell nézni, hanem a férjed törzsi származását, tehát az apáét. Az apai ágat nézzük a törzsi hovatartozás meghatározásánál, mindig.
A kohanitáknál sok tiltás van egyébként, így ebbe a törzsbe tartozni sok tiltással és lemondással jár. Egy kohanita nem vehet el például egy metéltet vagy egy elvált embert, egy temetőbe sem mehet ki bármelyik részre. A papok törzse a kohaniták törzse, így még ma is sok-sok szigorú szabály vonatkozik rájuk. Hiába nincs ma már szentély, ezek a szigorú szabályok még ma is vonatkoznak rájuk. Magyaroszágon onnan tudod, hogy kik a kohénok, hogy a vezetéknevüket figyeled. Az országban a „k” betűvel kezdődő vezetéknevek mint például a “Kerekes” zsidó származásra enged következtetni. Anno magyarosították a neveket a háború idején, mert féltek az emberek. A magyar társadalom akkoriban nem volt befogadó. Így ahhoz, hogy kaphass egy jó állást a kommunizmusban, magyarosított névvel volt esélyed, zsidóval nem. Ma már azonban sokan visszaveszik a zsidó vezetéknevüket.

Te már itt születtél Magyaroszágon?

Igen, én már itt születtem, itt nevelkedtem.

Amire nagyon kíváncsi vagyok, és szerintem még sokan rajtam kívül. Mi a helyzet a magyar kultúrával? Vannak szokások, hagyományok, melyeket átvesztek, vagy zsidóként ez nem megengedett?

Erre azt tudom válaszként mondani, hogy a zsidóság azért tudott ennyi éven, évszázadon keresztül bárhol a világban fennmaradni, mert mindig alkalmazkodott. Ez persze hozta magával sajnos az asszimiláció jelenségét. A zsidók azért tudnak parlamenti képviselővé, híres üzletemberré vagy elismert orvossá (és még sorolhatnék számos szakmát) válni, mert felvették, felveszik a magyar szokásokat. (De ez igaz bármelyik országra, ahol élnek.) Ilyen volt itthon Weiss Manfréd is, akire méltán vagyunk nagyon büszkék. Érdemes az ő életútjának utánanézni picit. Én mindig azt mondom: egy magyar zsidó vagyok. Nekem fontos a magyar nyelv, nagyon szeretem Budapestet, az ételeinket. Annyi a különbség, hogy mi ezt kóser konyhán készítjük el: egy pörkölt, egy gulyásleves vagy halászlé ugyanúgy az életünk része, csak ezeknek az elkészítése más. Nem tudok különbséget tenni, hogy én most zsidó vagyok vagy magyar. Én egy magyar zsidó ember vagyok. Ez nagyon fontos.

Mi a feladata egy rabbinak?

Magyarországon jelenleg kb 100.000 zsidó él. A helyzet az, hogy sajnos nagyon kevés rabbi van az országban. A Mazsihiszen belül dolgozik 13 rabbi, mi képviseljük a magyar zsidóság 90%-át. Ha belegondolsz, ennyi emberre ez nagyon kevés, rengeteg teendőnk van.
Vannak örömteli dolgok: esküvőket csinálunk, bar-micvókat, melyeken a 13 éves fiúgyermekeket ünnepeljük. Tulajdonképpen ez a kor keleti mértékkel mérve megfelel a férfinemnél a teljes pubertás korának, ekkor válik a zsidó ifjú magán- és vallásjogilag is nagykorúvá, és mi ezt megünnepeljük. Ha ezt az eseményt meglátná egy magyar család, nem hinne a szemének. Mindig nagy ünnepséget csapunk, így sokszor nem tudják elképzelni, ha ez a „buli” ekkora, milyen lesz vajon az esküvő.
Ezeken kívül eleget kell tennünk a különböző kulturális felkéréseknek, ha vannak, főként az állam felé. Például ha a magyar honvédségen belül történik valami, akkor ott is rendelkezésre áll egy rabbi, aki képviseli a zsidóságot. Minden rabbi felelős egy-egy területért. Van rabbi aki az elítéltekért felel. Sajnos a temetéseket is intézni kell, ez nem  kellemes dolog, de a búcsúztatás is az élet része.
Az oktatásért is felelünk. Én gimnazista gyerekeket oktatok judaisztikára. Ebből már lehet érettségizni és sokan is jönnek, mert “jófejek” vagyunk. Ezen kívül még ugye foglalkozom a kóser étkeztetéssel. Kóser húst és sok alapanyagokat nem tudsz venni ma a nagy bevásárlóközpontokban, így nekünk kell előállítani, de erről picit később.

Deutsch Péter imádja munkája minden pillanatát

Még mielőtt rátérnénk a kóser konyha titkaira, fel kell tennem egy kérdést.  Jól gondolom, hogy a zsidóság egyfajta burokban él? Az emberek fejében talán még mindig ez a kép él. Picit megközelíthetetlenek vagytok, misztikusak. Mesélj kérlek erről.

Igen, jól gondolod. Mi szeretünk együtt lenni, a saját kis világunkban, egyfajta burokban. De talán van ebben egy kis irigység is. Ma már nem is antiszemitizmus van, hanem sokszor összemossák Izraelt a zsidósággal. Ezért van az, hogy ma már Izrael-ellenesség van. Ha bármi történik Izraelben, akkor rögtön az van, hogy: „Jaj már megint a zsidók.” De ez nem fedi a valóságot, nem minden zsidó cionista. Ez azt jelenti, hogy nem minden zsidó gondolja azt, hogy neki Izraelben kell(ene) élnie. A legtöbb magyar zsidó nem cionista, hiszen nem gondolják úgy, hogy nekik ott kellene élniük. Nem szabad összemosni a zsidóságot Izraellel. Mi például bojkottáljuk az izraeli termékeket. Számos híres ember is mondott már le koncertet Izraelben vagy most volt az Eurovíziós Dalfesztivál botránya, amit nem akartak Izraelben megtartani. Ennek ellenére mégis megrendezték, és a sztárfellépő maga Madonna volt. Őt is meg akarták kérni, hogy ne vállalja, de Madonna ennek ellenére nagyon szereti a zsidóságot, így koncertezett ott. Ő maga nem zsidó, de tiszteli, becsüli a népünket.

Kicsit komolyabb kérdés. Mi a helyzet a házassággal? Ti házasodhattok magyar emberrel?

Először válasszuk külön: van ugye a nemzetiséged és van a kultúrád. Házasodhatunk természetesen magyar nőkkel és férfiakkal, de vannak bizonyos szabályok. Ha például egy zsidó férfi megismer egy magyar lányt, aki nem zsidó, ez azért probléma, de létezik megoldás. Mi a legtöbb vallással ellentétben nem vagyunk térítő vallás, tehát nem mondjuk azt, hogy igen, gyere, legyél zsidó. Mi inkább lebeszéljük az embereket róla, mert rengeteg feladattal és kötelességgel jár.De mégis vannak akik vállalják, főleg ha szerelmesek …Ha a lány esetét vesszük, akkor kb 1 év, mire betérhet közénk: Zsinagógába kell járnia és nagyon sokat kell tanulnia. Van egy úgynevezett vizsga, amikor három rabbi előtt számot kell adni a tudásodról, illetve pár vitás kérdést meg kell beszélni, de egyébként maga a folyamat ennyi.Ha ezen átesik valaki, utána már közénk tartozik.Nagyon sokan térnek be a zsidó vallásba, meglepődnél mennyien. Legtöbb esetben ugye a szerelem a kiváltó ok. Aki betér hozzánk, az egyenértékű lesz velünk. Ez nagyon fontos. Ez egy Tórai döntés, hiszen nekünk az tanították: „szeresd az idegent, mert idegen voltál Egyiptomban.” Az évszázadok során mi is folyton vándoroltunk, mi magunk is idegenek voltunk Egyiptomban, amikor rabszolgák voltunk, így idegenként éltünk sok-sok helyen. Ezért nekünk el kell fogadnunk, ha valaki kívülről jön. Ha Te például a férjed által betérsz közénk, egyenértékű leszel a rabbival. Nincs különbség … bár azt hozzá kell tenni, hogy a fiúknak nagyon fontos, hogy a választottjuk betérjen, hiszen a gyermek csak így lesz zsidó. Fordított esetben ez nem mindig valósul meg.

Álmomban nem gondoltam volna, hogy a zsidó vallás ennyire nyitott.

Ezen mindenki meglepődik, szerintem nagyon jó zsidónak lenni.

De mi a helyzet az ünnepekkel?  Ha magyar-zsidó fél házasodik, akkor hogyan döntitek el, hogy melyik ünnepet tarjátok?

Beszéljünk a leghíresebbről, a Karácsony-Hanukah kérdésről. Meg fogsz lepődni, de a legtöbb zsidó családban van Karácsony és van Hanukah is. Mind a kettőt megtartják. A zsidók asszimilálódtak. Ha a partner ugye nem zsidó volt eredetileg, hanem „csak” azzá vált, akkor sokszor áll fenn az a helyzet, hogy a zsidó nő/férfi nem akarja kihagyni a magyarok legfontosabb ünnepét, a karácsonyt, és a partner kultúráját, nemzetiségét is tiszteletben tartja, ezért van mindkét ünnep megtartva. Vannak olyan családok is, ahol például a gyerekek döntenek. Megmutatják nekik mindkét ünnepet, és majd ők eldöntik, melyiket akarják választani. Ezért mondom mindig azt, hogy mi nagyon nyitottak, mondhatni rugalmasak vagyunk. Magyarországon voltak az ortodox zsidók is, de őket a háború alatt elhurcolták. Az ország főként keleti régiójában éltek, még a Holokauszt előtt. Budapesten anno életben maradt a zsidóság nagy része, mert a fővárost hagyták utoljára a mészárlás listáján, a vidékieket ölték meg azonnal. A budapesti zsidóságot a Dunába lőtték. A Holokauszt áldozatainak a száma 6 millió fő, ebből 600.000 magyar zsidó volt. Ma már zsidó élet vidéken nagyon nincsen, de régen ez nem így volt. Gyulától kezdve Szegedig mindenhol éltek zsidók…

Mi az a három dolog, ami miatt nagyon szeretsz zsidóként élni?

Hu, ez picit nehéz kérdés…

1. Ha baj van, mi nagyon össze tudunk fogni, ez óriási előnyünk. Túlélésben nagyon erősek vagyunk.
2. Nagyon jó megélni a Sabbáth-ot. Ugye ez nálunk a szombat: Isten 6 nap alatt teremtette a világot, a 7. napon megpihent. Ezért mi is azt mondjuk, hogy a 7. nap egy pihenőnap. Ez péntek estétől szombatig tart, ez 25 óra. Nagyon leegyszerűsítve ez nekünk a feltöltődésről és a családról szó. Ilyenkor együtt vagyunk, elmegyünk a zsinagógába, jókat eszünk-iszunk. Szombatonként nem használunk elektronikus eszközöket, kikapcsoljuk a mobilokat. Egy nap csak a családról, a barátokról szól. Lehet olvasni, tanulni, enni, feltöltődni, kikapcsolni. Aki erre rászokik, az utána sokkal jobban tudja értékelni a Sábát-ot és a családdal töltött időt.
3. Maga Izrael. Van egy ország, amiről tudjuk, hogy a miénk. Bármikor kimehetünk, és ezt a tudatot nagyon szeretem, bár ott élni nem tudnék. Nagyon pörgős maga az ország, rengeteg nemzetiségű zsidó él kint, amit én annyira nem szeretek. Magyarországon minden nyugisabb, itt számomra jobb az élet.

Izraelben mindig egy jó úticél, zsidóként és turistaként is. A Siratófal fantasztikus, a spiritualitás elképesztő. Már akkor érzed, amikor leszáll a repülő.

Beszéljünk picit az étkezésről. Mit kell tudni a ti konyhátokról?

A legfontosabb szabály amit érdemes tudni: a húst és a tejet nem lehet keverni, ez Tórai (Öszövetség) tiltás: “Ne főzd a gödölyét anyja tejében.”Ebből arra következtettünk, hogy ezt a kettőt külön kell választani. Egyesek szerint ennek egészségügyi, mások szerint vallási okai vannak- de végülis mindegy, ez így alakult.Van egy éttermünk a hetedik kerületben, ami mindenki számára elérhető. Ott hús nem kerülhet be a konyhába: az egy vegetáriánus és tejes étterem. Nálunk nincs olyan, hogy egy étteremben eszel mondjuk egy rántott húst sült krumplival és madártejet második fogásként. Ez teljességgel kizárt. Illetve csak akkor fordulhat ez elő, ha szójatejből van a madártej.

Az igaz, hogy nálatok egy csepp vér sem lehet a húsokban amit megesztek?

Hát, ez egy pici túlzás. Arra figyelünk oda, hogy amikor a hús már le van vágva és meg van tisztítva, akkor a tisztítási folyamat során kivéreztetjük a húst amennyire csak lehetséges. A mi kultúránkban vérfogyasztási tilalom van, ez egy bibliai parancsolat. Más kultúrákban lehet, például a magyaroknál is.

Az ételeiteket nehéz elkészíteni? Körülményes?

Tisztázzuk először a “kóser” fogalmát. Jelentése: jó, tiszta, finom. A lényeg az, hogy minden alapanyagnak kósernek kell lennie.  Magyarországon az alapanyagokat nehéz beszerezni, amerikában vagy Izraelben nem, ezekben az országokban viszonylag könnyű kóser étkezést folytatni. Az összes gyártó odafigyel, hogy kóser készítményeik, alapanyagaik is legyenek. Nem érné meg nekik nem gondolni ránk, hiszen csak Amerikában hat millió zsidó él, közel annyi mint Izraelben.Például a Heinz multinacionális cég is gyárt nekünk, ha pl. Amerikában nem lenne kóser jelzéssel ellátva a termékük, máris elveszítettek volna hatmillió vásárlót.Van a kóser certifikáció illetve a “halal” (“halal”: muszlim étkezési szabályok). A kóser jelzés mindig erősebb, mint a “halal”. Nekünk zsidóknak a halal nem elég szigorú, az arabok azonban tudnak a kóser étkezést szerint étkezni: ami kóser, az mind “halal”Vegyünk például egy szalámit. Ha halal certifikációval van ellátva, nekünk nem jó, de ha a szalámi kóser, az arabok beilleszthetik az étkezésükbe.

Ha ennyi mindenre oda kell figyelni, honnan tudjátok itthon beszerezni az alapanyagokat?

Szerencsére egyre több gyártó van már Európában és Magyarországon is, de még mindig sok alapanyag érkezik Angliából, Németországból, mivel a legtöbb zsidó Angliában, Németországban és Franciaországban él.Mára már készítettünk egy listát, így ha mondjuk bemegyünk egy nagy hipermarketbe, akkor tudjuk, mit vehetünk meg és mit nem. A zöldségek és a gyümölcsök kóserek, ez könnyű. A halakat, melyeknek pikkelyük és uszonyuk van, ehetjük. Ponty, lazac, tonhalak rendben vannak. Tejtermékek esetében van könnyítés, például egy vajat nyugodtan megvehetünk.A kóser étkezés szerintem annyira nem körülményes, főleg ha egyszer rászoksz, a lényeg az, hogy nem kevered a húst a tejjel.Külön lábosaink, mosogató szivacsaink vannak. Szoktam mondani, hogy a HACCP nálunk már több ezer éve működik ☺: nem fa, hanem fém asztalaink vannak, mert több ezer éve ez a szokás.

A zsidók esznek édességet? Szeretitek?

A legtöbb zsidó nagy édesség fanatikus. Egy dologra kell ügyelni, a zselatinból készült sütemények, torták nem jöhetnek szóba. A leghíresebb zsidó sütemény: a flódni., javaslom kóstoljátok meg.

Szerinted mi a kóser étkezés legnagyobb előnye?

Szerintem az, hogy mi mindig tudjuk, hogy mibe mi van, az allergéneket mi nagyon régóta feltüntetjük. A zsidók között is sok a laktózérzékeny. Ez nálunk is népbetegség, akár csak nálatok. A zsidóknál nem lehet olyan étel egy étteremben, aminél ne lenne feltüntetve, hogy mi van benne, és azok az alapanyag honnan származik. Mondjuk egy tonhalnál tudjuk azt, (egy konzervnél például), hogy honnan származik, hol halászták ki. Ezt a rabbi minden esetben tudja. A legérdekesebb: Coca-Cola. A Coca-Cola termékek kóserek. A zsidók imádják a Cola-t. A híres termék receptjét kb. 4 ember tudja a világon, ebből az egyik egy rabbi. A világ egyik legnagyobb cége is kell, hogy gondoljon ránk, hiszen széles piaci réteget veszíteni el, ha nem lenne kóser a kóla. Az már más kérdés, hogy egészséges-e.Vagy itt van a zsír: régen például mindig zsírral főztek, mert sokkal egészségesebb mint az olajok.Mi imádjuk a libát, a libamájat. De a kacsahúst sem vetjük meg: nálunk a húsok egészséges állatoktól származnak, nem fecskendezünk beléjük semmit azért, hogy nagyobbak, vizesebbek legyenek. Ez nálunk tilos.

Az éttermetekben, a Kosher Deliben lehet vásárolni vagy az csak étterem?

Lehet. Fenn étterem van, lenn pedig maga a bolt. A vásárlás lehetőségéhez anno még én ragaszkodtam. Minden hónapban érkezik egy metsző (Sakter), aki a rituális vágást megcsinálja. Így nagyon sokan vásárolnak olyanok is a Deli-ben, akik nem zsidók. Az ételek, alapanyagok minden esetben frissek, talán ezért is szeretik annyira, annyian. ☺ Egyetlen apró gond van: a kóser húsokkal a nőknek otthon picit több „gondjuk” van. Előfordulhat, hogy nem olyan szépen van megtisztítva a hús, mint mondjuk normál esetben: körülbelül nettó 5 percet kell otthon rászánni, hogy előkészítsük a nyers húst.A kóser termékek 100%-a kóser húsból készülnek, a szalámik, virslik, amit csak el tudsz képzelni.

Míg a piacon kapható virslik többségében inkább jobb, ha nem tudják az emberek, hogy mi van. Ha tudnák, valószínűleg sosem nyúlnának többé hozzá.A zsidóságban és Izraelben is óriási divat lett a vegánság és a vegetáriánus életmód. Mondhatni ezek már mozgalmakká váltak. Én ezekkel nem feltétlenül értek, egyet, de ez mindenkinek a magánügye. Nálunk a vallási előírások szerint hétköznaponként lehetsz vegetáriánus, de egy héten egyszer, lehetőleg Sábát-kor enni kell húst.  Szerintem húsra szüksége van a szervezetnek.

A Kosher Deli étterem és bolt a 7. kerületben található meg

Nagyon sok cikkben lehet olvasni a kóser étkezés pozitív hatásairól. Szerinted ez minek köszönhető?

Szerintem most divat lett a kóser étkezés. Sólet, falafel… ezek ma nagyon felkapott ételek.
A sóletet mi mindig szombatonként fogyasztjuk. Bár nem egy könnyű étel, viszont nem egészségtelen és nagyon laktató.
Egyre több embernek van igénye a tiszta, tudatos táplálkozásra, talán ezért is annyira népszerű most a kóser konyha. Képzeld, Izraelben például van egy kóser McDonald’s is. Izraelben minden kell. Mondjuk az ízekre kíváncsi lennék, hogy mennyire tükrözik a „mekis” valóságot.

A Kosher Deliről már beszéltünk, de azt még nem említetted, hogyan találtatok egymásra az A.MeCoD csapatával?

Andris több kóser konyha megtervezésében, kialakításában részt vett, volt tapasztalata. Könnyebb volt vele dolgozni, hiszen ismeri már a kultúránkat, vallási előírásainkat és tudja a kóser konyha szabályait. Számomra azonban ami a legfontosabb az Andrisékkal való közös munkában: a megbízhatóság.
Ha ők megígérnek valamit, akkor azt tartják is, pontosan, hiba nélkül.

A Kosher Deli-t A-tól Z-ig az A.MeCoD csapata tervezte és építette. Először csak éttermet akartunk, de az én ötletem alapján lett egy bolt is. Szeretik az emberek. Kóser éttermet csak a zsidó negyedben érdemes nyitni, olyan helyen, amit ismernek a zsidók és népszerű a köreinkben.

A jövőbeli célok között biztosan szerepel egy húsos étterem nyitása, aminek kialakítása, tervezése és berendezése során is számítunk az A.MeCoD-ra!